A három nagy kereső (Bing, Google és Yahoo) közös szabványt indított schema.org néven.

A szabvány célja, hogy a weboldalakban található tartalmat meta adatokkal láthassák el a weboldal készítői. Sokszor ugyanis nem egyértelmű, hogy egy szöveg pontosan mire utal.

Példa

A schema.org-on az „avatar” kifejezést hozzák fel példának. Ebből az egy szóból nem lehet tudni, hogy most a filmet akarja jelölni, vagy a felhasználói hozzászólásoknál használt kis képeket, amiket szintén avatar-nak nevezünk. A cél, hogy tudassuk a keresőkkel, mi most a filmről írunk.

A HTML kód:

Kiadtak egy hosszú listát a támogatott tartalom típusokról, ezt fogjuk felhasználni most. A legáltalánosabb a Thing típus, minden más ebből származik. A példát folytatva az Avatar film a Thing » CreativeWork » Movie kategóriába tartozik. Ezt így jelölhetjük a HTML kódban:

Az itemscopre az érintett html darabot jelöli ki, az itemtype pedig meghatározza a típust.

A Movie, azaz film típus jó néhány paraméterrel rendelkezik, pl. rendező, szereplők, hossz, stb... A paramétereket az itemprop attributummal lehet megadni, a rendezőt pl. így:

Vigyázat, bonyolódik!

Egy paraméter nem csak szöveges mező lehet, hanem beágyazott objektum is. A rendezőt megadhatjuk mint személy objektumot, azaz Person típusként, így:

A szabvány sok egyéb dolgot is tartalmaz, mint pl. a meta mezők, amelyeket csak a keresők látnak, a felhasználók nem, vagy a média anyagok, úgymint kép, videó vagy hang anyagok.

A fenti példából már látszik a dolog működése, a további részletekért és a pontos specifikációért irány a schema.org.

Open Grapgh

A schema.org erősen emlékeztet a Facebook által használt Open Grapgh szabványra. Egy jelentős különbség van: míg előbbi a weboldal egy részéhez ad meta adatokat, addig az OpenGrapgh teljes weboldalakat ír le. Érthető, hiszen a Facebook (még) csak url-ek szintjén foglalkozik a webbel, addig a keresőket az oldalon belüli tartalom érdekli.

Egyre érthetőbb web

Egy újabb példa arra, hogy a keresők nem próbálnak meg mindent saját kútfőből megoldani, hanem egyre erősebben támaszkodnak a weboldal tulajdonosok segítségére. Amíg a keresők ettől jobbak lesznek, addig én szívesen segítek.

Azért nem sikeres egyetlen egy Google közösségi szolgáltatás sem, mert nincs igazi, kitűzött cél, amit meg akarnának oldani. A Google csak annyit akar, hogy legyen saját közösségi oldala. De mit akarnak a felhasználók?

A Facebook attól sikeres, mert segít az embereknek kielégíteni egy valós igényt. A Facebook segít kapcsolatot tartani a közeli és távoli ismerősökkel, és közben olyan dolgokat megtudni, amit egyébként csak nehezen lehetne kideríteni, pl. hogy a főnök hova megy bulizni hétvégén, vagy a csinos bolti eladó lány szingli-e. Sőt, akár idegenekkel is fel lehet venni a kapcsolatot, ha kicsit megbökdössük :)

D ne csak a Facebookkal példálózzunk: a Twitter-en azokkal tudom tartani a kapcsolatot akik éppen most csinálnak valamit, a Foresquare-en azokkal akik éppen itt csinálnak vagy csináltak valamit, a Linkdin-en meg azokkal, akik kifejezetten üzleti célból kommunikálnak. És lehetne folytatni a sort.

A Google +1 milyen célt szolgál? Nincs kitűzött célja, nincs egy olyan probléma az emberek életében, amit megoldana. Ez igaz a Buzz-ra, a Wave-re és különösen igaz a most bevezetett +1-re is. A Wave lehetett volna jó, mert sokkal-sokkal jobb volt, mint az email. De úgy tűnik, a netpolgároknak pont elég jó az email is.

A +1 viszont semmit, de tényleg semmit nem ad hozzá az emberek életéhez. Minek osszak meg egy keresési találatot a barátaimmal?! Hiszen akkor még nem tudom, hogy mi van ott. És azt talán a Google sem gondolja komolyan, hogy utána visszamegyek a keresőre, csak azért hogy ráplusszegyeljek.

A közösségi oldalak egyik elmaradhatatlan eleme a címkék használata. Ma már nagyon sok oldalon láthatóak címkefelhők, amelyeket általában a közösség szerkeszt, nem hivatásos szerkesztők. A címkéket általában vesszővel elválasztva kell felvinni egy szövegbeviteli mezőbe, így működik a Drupal megoldása is, a taxonomy modulban.

De bizony sokszor gondot okoz a felhasználóknak a vesszővel való elválasztás, néha más elválasztó jeleket használnak, például szóközt, így sokszor hibás címkék jönnek létre. Még olyan weboldalakon is tapasztaltam ezt, ami kifejezetten technikailag képzett felhasználóknak szól. Aki felhasználóbarát honlapot szeretne készíteni, az nem mehet el a probléma mellett.

Erre ad megoldást az Active Tags modul, ami módosítja a címkék felvitelét úgy, hogy enter leütésére felveszi a címkét egy listára amit rögtön meg is jelenít a felhasználónak. Így a következő címkét már nem kell vesszővel elválasztani.

Nagyon hasznos modulnak bizonyul az Active Tags, de csak a Drupal node űrlapokon jelenik meg. Pedig hasznos lenne egyéb, nem node form-okon is használni. Ennek a lehetőségnek jártam utána, és a megoldás szerencsére roppant egyszerű.

Először nézzük a kódrészletet:

<?php
 function example_form(&$form_state) {
  $input_wrappers = array('#edit-tags-wrapper');

  drupal_add_css(drupal_get_path('module', 'active_tags') .'/active_tags.css', 'module');

  drupal_add_js(array('active_tags' => $input_wrappers), 'setting');

  drupal_add_js(drupal_get_path('module', 'active_tags') .'/active_tags.js', 'module', 'footer');

  // $form definició ...
  return $form;
}
?>

Az első sorban felsoroljuk azokat az űrlap elemeket, ahol használni akarjuk az active_tags bevitelt. Egészen pontosan az űrlap elemeket körülvevő wrapper div-ek azonosítóit kell felsorolni. Tulajdonképpen ezek jQuery kiválasztók lesznek. A harmadik sorban ezt a listát egy Javascript beállításként, Drupal.settings.active_tags néven hozzáadjuk az oldalhoz.

A második és negyedik sor egész egyszerűen az active tags modul css és javascript fájljait adja hozzá az oldalhoz. Figyeljük meg, hogy az active tags Javascript fájl az oldal aljára kerül, nem a fejlécbe.

Ennyi az egész, a fenti 4 sor beszúrásával bármelyik saját fejlesztésű űrlapba beszúrva használható az active tags. Sőt, más modulok űrlapjainál úgyszintén, ekkor a hook_form_alter()-ben kell hozzáadni a fenti négy sort.